"Amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le", helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot - hangsúlyozta a német Bildnek adott interjúban Jean-Claude Juncker az MTI tudósítása szerint.
Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.
Tényleg cukorkával akarja becsábítani az eurózónába Brüsszel a még zónán kívülieket, ugyanis azt mondta ma az euróért felelős európai bizottsági alelnök a Bruxinfónak, hogy csak azok kapnának a 2020 utánra tervezett új büdzséalapból, akik komolyan gondolják a pénzcserét. Valdis Dombrovskis azt is jelezte: a Bizottság nem változtatja meg az eurócsatlakozás (maastrichti) szabályait.
Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.
Jean-Claude Juncker a szerdai évértékelő beszédében olyan meredeket talált mondani, hogy "magyarázkodási pályára" került. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis nagy lelkesedésében nem csupán az egész unióra kiterjedő valutaövezetet vizionált, de már 2019-re megálmodta a teljes egységet. A beszéd ezen részét erős megütközés fogadta az eurót használó fejlett országoktól, amire ma például Juncker stábja elküldte a nem-eurózóna tagországok konvergenciájának helyzetét.
Miután azt vázolta tegnapi beszédében az Európai Bizottság elnöke, hogy minden tagállam minél hamarabb vezesse be az eurót és ehhez pénzügyi ösztönzőket is ígért, láthatóan "hűtő" kommunikáció indult el Németországban és Ausztriában. Ez arra épül, hogy a kritériumoknak nem megfelelő, túl gyors euróbevezetés a görög ügyhöz hasonló válságokhoz vezetne. Közben Jean-Claude Juncker azt nyilatkozta a vezető cseh napilapnak, hogy senkit sem akar rákényszeríteni az euróbevezetésre, de örülne, ha Csehország a mag-Európához tartozna a pénzcserével, mert történelme alapján is megérdemli ezt a státuszt.
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
Néhány fontos kérdésben megvédte a magyar érdeket Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben tartott beszédében. Szerinte is elfogadhatatlan például az, hogy gyengébb minőségű élelmiszert kapjunk, mint a nyugat-európai polgárok. Néhány mondatából azonban egyértelműen kihallható volt a magyar kormánynak szóló üzenet elsősorban a menekültkérdés kapcsán.
E hét szerdán, szeptember 13-án reggel 9 órakor tartja hagyományos évadnyitó, az EU helyzetét és kilátásait értékelő beszédét az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az EU jövőjével kapcsolatos német-francia reformelképzelések körvonalazódnak, illetve lezajlott Európa-szerte a nyilvános vita a bizottsági anyagokról, így Juncker a szerdai beszédében ezek "összerendezéséről", illet személyes meglátásairól is beszél majd a hivatalos brüsszeli beharangozó szerint.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke találkozni fog Orbán Viktorral Tallinnban, a digitális uniós csúcstalálkozón, ahol a bizottság vezetője kész bármiről megbeszélést folytatni a magyar miniszterelnökkel - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője újságírói kérdésre válaszolva pénteken, a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.
Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi - egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében, amelynek szövegét a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan csütörtök délután bocsátotta a kormany.hu rendelkezésére.
A szolidaritás kétirányú utca és korábban akkor sem mindig kellett a pénz, amikor Brüsszel azt kínálta - nagyjából ezzel a két érvvel vágott vissza Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Orbán Viktornak arra, hogy a magyar miniszterelnök a déli határunkon felhúzott kerítés költségei felének a megtérítését kérte a minap.
Az Európai Bizottság holnapi testületi ülésén arra tesz javaslatot, hogy a tagállamok minisztereiből álló Miniszteri Tanács szeptember 25-én újra vitassa meg a lengyel jogállamiság helyzetét, így az EU 27-ek lényegében foglaljanak állást arról, hogy ki hogyan látja a lengyel folyamatokat - tudta meg három forrásból a Reuters.
Hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben - áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez.
Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.
Először a brit uniós kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről kell megállapodni, és csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményről - figyelmeztetett kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Engem érdekel, hogy mi van Orbán Viktor kormányfővel, rendszeresen beszélünk és nem akarok lemondani Magyarországról - többek között ezeket mondta a nyaralásra induló Jean-Claude Juncker a Politicónak adott interjúban. Lengyelországgal kapcsolatban azonban nem mondott ennyire szép szavakat és közben Donald Trumpnak is beszólt több dologban. Azt is világossá tette, hogy szerinte a Brexit nem visszafordítható és jelzése szerint bizakodásra ad okot az európai gazdasági fellendülés, amely értékelése szerint kis részben neki is köszönhető.
Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.
Miután kedd reggel az Európai Parlament strasbourgi ülésén többször is nevetségesnek és emiatt súlytalannak nevezte magát az intézményt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, kézzel írott levélben kért elnézést a parlament elnökétől - tudta meg a Politico.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Ez volt 2024 egyik legnagyobb meglepetése.
28 óriásvállalat ellen hoztak intézkedéseket.
Már 401 forint felett jár a dollár.
Sikeresen átállt a nagy áramtermelő erőmű szénalapú tüzelésre.
A legrosszabbon talán már túlvannak az iparág szereplői.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
